Ezen a napon

Az 1890-es évektől a munkások nemzetközi ünnepe, az 1990-es évektől a munkavállalók szolidaritási napja. 1817-ben született meg a "8 óra munka, 8 óra rekreáció, 8 óra pihenés" szlogen és ezzel együtt a munkások követelései, az emberi bánásmódért és a méltányos munkabérért. Világszerte sztrájkokat és tüntetéseket tartottak. 1847-ben a nők és gyerekek munkaidejét 10 órában maximalizálták Nagy-Britanniában és gyarmatain. 1856-ban Ausztráliában voltak sikeres tüntetések, 1882-ben tartották meg az első "Labor Day" felvonulást New Yorkban. Majd 1886 május elsejére sztrájkot és felvonulást hirdettek, melyben 350 ezren vettek részt, ahol a rendőrök a tömegbe lőttek, 9 meghaltak. Erre az esetre emlékezve határozták el 1889-ben Párizsban, a munkásság szervezeteinek gyűlésén, hogy 1890-től május elsejét nemzetközi szinten a munkások emléknapjává teszik, ahol a  szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonulnak fel a nyolcórás munkaidő bevezetése, illetve a nemzetközi szolidaritás kifejezése érdekében.
Magyarországon is először 1890-ben tartottak május 1-jei tömegdemonstrációt. Az Internacionálé 1891-es második kongresszusán május elsejét hivatalosan is a "munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé" nyilvánították. 
1933-ban Hitler fizetett szabadnappá tette május 1-jét.
A munkásünnep a XX. század folyamán a legnagyobb nemzetközi szocialista ünnep lett, a munkások ünnepéből a 'munka" ünnepévé" változott. A volt szocialista országokban ezen a napon nagyszabású, látványos felvonulásokkal a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat ünnepelték. A világ számos országában tartanak megemlékezést a munka ünnepén, a legtöbb helyen május elsején, Amerikában és Kanadában szeptember első hétfőjén.