200 éve
62 éve
651 éve
479 éve
461 éve
436 éve
322 éve
280 éve
144 éve
127 éve

Ellenkirályként Magyarország trónjára került IV. István, akinek uralma fél évig sem tartott.862 éve
|
![]() ![]() ![]() ![]() |
1133 körül született II. (Vak) Béla magyar király és Ilona szerb hercegnő gyermekeként. 1152-ben külön hercegi állást kapott bátyjától, II. Gézától, akinek uralma megdöntésére 1157-ben összeesküvést szőtt. Ennek kudarca után a Bizánci Birodalomba menekült, majd I. Manuél császár oldalán a III. István elleni bizánci hadjáratban vett részt. 1162-ben a bizánci császár támogatásával elűzte III. Istvánt, így a király Ausztriába menekült. A Bizánci Birodalomtól túlságosan is függő (IV.) László helyett a főurak bátyját, II. Lászlót ismerték el királynak, ő azonban már 1163 januárjában meghalt. IV. István ellenkirályként került a trónra, de június 19-én III. István magyar király seregével Székesfehérvár mellett döntő győzelmet aratott nagybátyja felett, aki menekülés közben fogságba esett, de III. István szabadon bocsátotta. 1163 őszén III. István megkötötte I. Manuéllal a belgrádi egyezményt, amelyben a bizánci császár Magyarország törvényes uralkodójának ismerte el, valamint a dalmát, horvát és szerémségi területek fejében megvonta további támogatását IV. Istvántól. III. István nem adta át a területeket, így 1164-ben és 1165-ben beavatkozott IV. István oldalán, aki Magyarországot ajánlotta fel neki hűbérül. A Bizánci Birodalom végül 1165-ben bekebelezte Horvátországot, Dalmáciát, a Szerémséget és Boszniát is, sőt Zimonyt is elfoglalta IV. István áprilisban bekövetkezett hirtelen halála után. Mérgezés következtében halt meg, először Zimonyban, majd a székesfehérvári bazilikában temették el.
(kötelező)
(nem lesz közzétéve, de kötelező)
(kötelező)