Ezen a napon

1971-ben a budapesti közgazdaság-tudományi egyetemen közgazdász oklevelet szerzett, 1977-ig egyetemi gyakornok, tanársegéd, majd adjunktus, közben 1974-75-ben a Harvard Egyetem ösztöndíjasa volt. 1977-től az Országos Tervhivatal osztályvezető-helyetteseként, 1981-től a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága (KB) gazdaságpolitikai osztályának munkatársaként, 1983-tól osztályvezető-helyetteseként, 1986-tól osztályvezetőjeként dolgozott. 1987-ben az MSZMP KB tagjává, egyúttal gazdaságpolitikai titkárává választották. 1988.11.24-én kinevezték miniszterelnökké. Kormányzása alatt az ország életében rendkívüli változások mentek végbe. Nyugati típusú, a polgári demokrácia kialakulásához vezető átalakulást ígért. Elfogadta az országgyűlés a gyülekezési és egyesülési jogszabályokat, szabályozta a politikai pártok, szervezetek alakításának feltételeit. Az MSZMP KB 1989. februári ülésén elismerte a többpártrendszer jogosultságát, 1956-ot népfelkelésnek minősítette. 1989. májusában átalakította kormányát, határozottabb lépéseket tett a Nyugat és az egyházak felé közeledéshez, a bős-nagymarosi építkezést leállította, engedélyezte Nagy Imre és mártírtársainak eltemetését. Történelmi jelentőségű lépése volt a kelet-német polgárok Nyugatra távozásának engedélyezése Magyarországon keresztül. Október 8-án az MSZMP rendkívüli kongresszusán Nyers Rezsővel, Pozsgay Imrével és Horn Gyulával új pártot hoztak létre Magyar Szocialista Párt néven, amely meghirdette a lenini pártrendszer és a pártállam megszüntetését a reformkommunista és szociáldemokrata elvek szerint. A régi MSZMP újjászervezését a konzervatív Grósz Károly és Berecz János tűzte ki célul. Októberben módosításra került az alkotmány, és 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot, így az Elnöki Tanács megszűnt, a köztársaság elnöki tisztséget az Országgyűlés elnöke töltötte be ideiglenesen. A pártok működéséről szóló törvényt és az új választójogi törvényt elfogadták, határozatot hoztak az Alkotmánybíróság felállításáról. 1990 elején lemondott pártelnökségi tagságáról arra hivatkozva, hogy kormányfői működését nem támogatta eléggé az MSZP. Március 10-én még aláírták a szovjet csapatok teljes kivonásáról szóló egyezményt, majd következtek a választások. Március 25-én Magyarországon 43 év után először ismét megnyílták a szavazóhelyiségek, szabad, többpárti országgyűlési választásokat tartottak. 1990-ben független jelöltként bekerült a parlamentbe, de mandátumáról 1991-ben lemondott, miután megválasztották a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank egyik alelnökévé.