Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

Névnapok

Olga, Liliána, Bertold, Krisztián, Ajtony, Rudolf, György, Hugó, Konstantin, Aurél, Natália, Keresztély
» névnapok eredete

Orseolo Péter magyar király felajánlotta az országot III. Henrik német-római császárnak.

976 éve



Az országot hűbérbirtokként kapta vissza. Péter király 1010 körül született Velencében Orseolo Ottó velencei dózse és Szent István király ismeretlen nevű leánytestvérének gyermekeként. A hatalmát örökletessé tenni akaró Orseolo-család ellen fellázadtak a velenceiek, így anyjával és húgával együtt I. István udvarába menekült. 1031-ben István egyetlen felnőtt kort megért fiának, Imre hercegnek halála után utódául unokaöccsét, Pétert jelölte ki. Fiának tekintette őt, kinevezte a királyi sereg vezérévé. Az ellene lázadó, a trónra jogot tartó rokonait nem tartotta alkalmasnak arra, hogy politikáját folytassák. Vazul herceget elfogatta és megvakíttatta, fiait pedig száműzte az országból. 1038 augusztusában, István halála után Orseolo Péter elfoglalta a trónt. Aktív külpolitikát folytatott: támogatta a bolgárok Bizánc-ellenes felkelését, a cseh fejedelem és a lengyelek függetlenségi törekvéseit, Zárát - amely addig Velencéhez tartozott - sikerült magyar érdekeltséggé tennie. Belpolitikájában Szent István nyomdokait követte, intézkedései hozzájárultak a társadalom feudalizálódásának folyamatához. Székesegyházat építtetett Pécsett dédapja, Szent Orseolo Péter tiszteletére, valamint egyházat alapított Óbudán. Népszerűtlenné vált, mivel a magyar főurak és főpapok tisztségét szinte mindenütt idegenekkel töltette be. Megszegte Szent Istvánnak halálos ágyán tett ígéretét is, mert háziőrizetbe vétette az özvegy Gizella királynét, elvette javait és zár alá helyzte birtokait. 1041-ben Szent István sógora, Aba Sámuel vezetésével elűzték Pétert, aki Regensburgba menekült és III. Henrik császártól kért segítséget. Abát megkoronázták, és hatalma megvédése érdekében háborút indított III. Henrik ellen. A császár Péter megsegítésében jó alkalmat látott arra, hogy kiterjessze uralmát Magyarországra is, ezért 1044-ben Aba Sámuel ellen küldte hadseregét. 1044. július 5-én a Győr közelében fekvő Ménfőnél ütköztek meg. Árulás következtében Aba Sámuel megsemmisítő vereséget szenvedett, majd nem sokkal ezután megölték. Szent István koronája a lándzsával együtt a császár zsákmánya lett. III. Henrik Győr bevétele után Orseolo Pétert Székesfehérvárra vitte és a királyi trónra ültette. Győzelme jeléül elküldte a pápának a királyi lándzsát és a koronát is. Bajor törvényeket vezetett be, idegen tanácsadókkal és zsoldosokkal vette körül magát. 1045 pünkösdjén, mivel ingatagnak érezte uralmát, az újra behívott III. Henriknek hűbérbe adta Magyarországot. Az emiatt és az idegenek hatalmaskodása miatt fellázadt főurakat felakasztatta, de így sem tudta elnyomni a lázadást. Csanádon, Gellért püspök székhelyén, 1046-ban a szervezkedő lázadók meghívták a trónra Vazul herceg száműzött fiait. Sereget toboroztak a bevonuló hercegek védelmére, ahol pogánylázadás tört ki Vata vezetésével. Orseolo Péter menekült a lázadók elől, az éppen Itáliába induló III. Henriktől nem remélhetett segítséget, így szeptember közepén Mosonnál feltartóztatták és visszatérésre bírták. Egyes történeti források szerint Zámolynál elfogták, megvakították, majd Székesfehérvárra vitték, ahol belehalt sebeibe. Más forrás szerint azonban vakon élt tovább I. András udvarában és 1059 körül halt meg. A pécsi székesegyházban temették el.
Szólj hozzá Te is!
Név
(kötelező)
E-mail cím:
(nem lesz közzétéve, de kötelező)
Weboldal:
Hozzászólás:
(kötelező)