Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

Névnapok

Árpád, Artúr, Dániel, Szabin
» névnapok eredete

Szent-Bertalan-éji (augusztus 23/24) mészárlás során a francia katolikusok megpróbálták kiirtani a hugenottákat.

452 éve



Párizsban történt a mészárlás, a vérengzésnek összesen több mint 20000 áldozata volt. Medici Katalin anyakirálynő és régensnő leánya, Margit és Bourbon Henrik (későbbi IV. Henrik) navarrai király esküvőjét használta fel arra, hogy Párizsban lemészároltasson 3000 hugenottát (a Szent-Bertalan-éji párizsi vérnász). Az öldöklés átterjedt vidékre is. Az 1562 óta tartó francia vallásháborúban a hugenották - akiknek vezérét, Gaspard de Coligny admirálist is megölték - negyedszer is hadat üzentek a koronának. A vassy-i vérfürdővel kezdődtek meg a francia vallásháborúk. A francia hugenották, azaz kálvinisták és a katolikusok polgárháborújának kirobbanásához ürügyül szolgált, hogy a Vassynál, egy Champagneban található hugenotta településnél, a katolikusok vezetője Lotharingiai Ferenc, Guise hercege legyilkoltatta az összegyűlt hugenottákat. Franciaországban a kálvinizmus kisebbségben maradt, elsősorban a déli tartományok nemessége követte. A király, Párizs és az ország többsége katolikus volt. A kálvinizmusra épülő hugenotta tanok a hatalmas adóterhek és a katolikus egyházat ért bírálatok hatására az 1450-es években gyorsan terjedtek. A vallási összeütközések hatalmi harccá alakultak, mindkét párt a rendi jogok erősítésére, a királyi hatalom gyengítésére törekedett, amelynek anarchia lett az eredménye. A külföldnek érdeke volt Franciaország meggyengülése, így a hugenottákat Anglia, míg a katolikusokat Spanyolország támogatta.
Szólj hozzá Te is!
Név
(kötelező)
E-mail cím:
(nem lesz közzétéve, de kötelező)
Weboldal:
Hozzászólás:
(kötelező)