76 éve
62 éve
263 éve
221 éve
190 éve
Munkavégzés közben meghalt Theodor Maximilian Bilharz német orvos, aki az élősködők szakértője volt.
164 éve
152 éve
133 éve
114 éve
91 éve
Megszületett Vincente Minnelli, Oscar-díjas amerikai rendező, a modern musical atyja, akinek a felesége és lánya is Oscar-díjas (Gigi, Egy amerikai Párizsban).123 éve
|
|
Első felesége Judy Garland volt, aki 1939-ben, alig tizenhét évesen vehetett át egy különleges, mini Oscar-szobrocskát. 1958-ban aztán Minnelli, majd 1972-ben Garlanddal közös lányuk, Liza is megkapta (a Kabaré főszerepéért) a díjat, így a filmtörténetben az övék az egyetlen család, amelyben az apa, az anya és a gyermek is büszkélkedhet Oscar-díjjal.
Leghíresebb zenés darabjai a Fred Astaire-rel készített Ziegfeld Follies (1947), amely Cannes-ban elnyerte a legjobb zenés vígjáték díját, és az egy évvel későbbi A kalóz. George Gershwin zenéjére forgatta 1951-ben a műfajt megújító Egy amerikai Párizsban című darabot, amelyben a tánc már nem pusztán betét, hanem a cselekmény szerves része – a filmet hat Oscar-díjjal tüntették ki. A rendező színpompás jelmezeket és díszleteket, szokatlan kameramozgást, és az addigitól merőben eltérő képi világú filmeket készített, amelyekben a zene és a cselekmény összefonódott. A kor legnagyobb csillagaival dolgozott. 1949-ben Flaubert Bovaryné című klasszikus regényét vitte filmre, ezt követte 1952-ben a hollywoodi témájú, több Oscarral elismert A szörnyeteg és a szépség. 1956-ban Irving Stone regénye nyomán rendezte a festő Vincent van Gogh életéről szóló, A nap szerelmese című alkotást, amelynek főbb szerepeit Kirk Douglas és Anthony Quinn alakították.
Leghíresebb zenés darabjai a Fred Astaire-rel készített Ziegfeld Follies (1947), amely Cannes-ban elnyerte a legjobb zenés vígjáték díját, és az egy évvel későbbi A kalóz. George Gershwin zenéjére forgatta 1951-ben a műfajt megújító Egy amerikai Párizsban című darabot, amelyben a tánc már nem pusztán betét, hanem a cselekmény szerves része – a filmet hat Oscar-díjjal tüntették ki. A rendező színpompás jelmezeket és díszleteket, szokatlan kameramozgást, és az addigitól merőben eltérő képi világú filmeket készített, amelyekben a zene és a cselekmény összefonódott. A kor legnagyobb csillagaival dolgozott. 1949-ben Flaubert Bovaryné című klasszikus regényét vitte filmre, ezt követte 1952-ben a hollywoodi témájú, több Oscarral elismert A szörnyeteg és a szépség. 1956-ban Irving Stone regénye nyomán rendezte a festő Vincent van Gogh életéről szóló, A nap szerelmese című alkotást, amelynek főbb szerepeit Kirk Douglas és Anthony Quinn alakították.
(kötelező)
(nem lesz közzétéve, de kötelező)
(kötelező)