40 éve
69 éve
544 éve
364 éve
208 éve
205 éve
129 éve
118 éve
117 éve
105 éve
Megszületett Tadeusz Kościuszko (Kosciuszko Tádé) lengyel–litván nemzeti hős, hadvezér.278 éve
|
|
Teljes nevén: Andrzej Tadeusz Bonawentura Kościuszko. A nevét viselő, az Orosz Birodalom ellen indított 1794-es nagy felkelés vezetője.
Harcolt az észak-amerikai függetlenségi háborúban is. 1777-ben századosként, mint a Lengyel Köztársaság utolsó főparancsnoka, indult az Amerikai Egyesült Államokba, hogy George Washington hadseregében harcolva katonai tapasztalataival hozzájáruljon az önkéntesek győzelméhez. Lelkesedése és szaktudása nagy megbecsülést szerzett, és George Washington adjutánsaként nagy szerepet játszott az észak-amerikaiak függetlenségének kivívásában. 1786-ban tért vissza hazájába, ahol altábornagyként az oroszok ellen harcolt. Lengyelország második felosztását (1793) követően Lipcsében élt, majd a lengyel forradalom kitörésekor, 1794.03.23-án Krakkóba ment. A felkelés élére állt, a nemzetgyűlés diktátornak kiáltotta ki. 1794.10.10-ig - amikor az orosz csapatok bevették Varsót - sikeresen harcolt Poroszország és Oroszország ellen, majd fogságba esett, és a felkelést véglegesen leverték. 1796-tól Angliában, majd az Amerikai Egyesült Államokban élt. 1815-ben telepedett le Svájcban és mezőgazdasággal foglalkozott. 71 éves korában halt meg Solothurnban. Legendás dicsőségre tett szert Lengyelországban, holttestét a krakkói katedrálisban helyezték el I. Sándor cár rendeletére.
Budapesten utca viseli a nevét.
Harcolt az észak-amerikai függetlenségi háborúban is. 1777-ben századosként, mint a Lengyel Köztársaság utolsó főparancsnoka, indult az Amerikai Egyesült Államokba, hogy George Washington hadseregében harcolva katonai tapasztalataival hozzájáruljon az önkéntesek győzelméhez. Lelkesedése és szaktudása nagy megbecsülést szerzett, és George Washington adjutánsaként nagy szerepet játszott az észak-amerikaiak függetlenségének kivívásában. 1786-ban tért vissza hazájába, ahol altábornagyként az oroszok ellen harcolt. Lengyelország második felosztását (1793) követően Lipcsében élt, majd a lengyel forradalom kitörésekor, 1794.03.23-án Krakkóba ment. A felkelés élére állt, a nemzetgyűlés diktátornak kiáltotta ki. 1794.10.10-ig - amikor az orosz csapatok bevették Varsót - sikeresen harcolt Poroszország és Oroszország ellen, majd fogságba esett, és a felkelést véglegesen leverték. 1796-tól Angliában, majd az Amerikai Egyesült Államokban élt. 1815-ben telepedett le Svájcban és mezőgazdasággal foglalkozott. 71 éves korában halt meg Solothurnban. Legendás dicsőségre tett szert Lengyelországban, holttestét a krakkói katedrálisban helyezték el I. Sándor cár rendeletére.
Budapesten utca viseli a nevét.
(kötelező)
(nem lesz közzétéve, de kötelező)
(kötelező)