Ezen a napon

1945.04.13-án, Franklin Delano Roosevelt elnök halála után, az alelnöki tisztségből lett az Amerikai Egyesült Államok 33. elnöke. Augusztus 2-án a potsdami csúcstalálkozón képviselte az Egyesült Államokat, ahol a győztes szövetséges hatalmak (az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió) megegyeztek Németország nácitlanításában és leszerelésében, valamint a jóvátételi fizetési kötelezettségek szabályozásában. Augusztus 6-án - miután Japán elutasította az USA fegyverletételi ajánlatát - Truman elnök adott parancsot arra, hogy - a történelemben először - atombombát dobjanak Hirosimára. Kormányzása alatt megkezdődött a Szovjetunióval fennálló szövetség lazítása. Augusztus 24-én elrendelte a háború alatt a Szovjetuniónak rendszeressé vált szállítások megszüntetését, majd 1947.03.12-én a kongresszushoz intézett üzenete szerint az USA "saját biztonsága érdekében" a jövőben támogatást nyújt a kommunizmus ellen küzdő államoknak, különösen ha az érintett országok a Szovjetunió közelében találhatók. Ez a róla elnevezett Truman-doktrína, amely szakít a Monroe-elvvel és hivatalosan meghirdeti a szovjetellenes politikát. A szovjet-amerikai viszonyban gyökeres fordulat következett be, felbomlott a háborúban kialakult szövetség, kezdetét vette a hidegháborús politika. Az USA elsőként a görög és a török reakciós erőknek nyújtott anyagi támogatást. 1951.04.11-én leváltotta Douglas MacArthur tábornokot, az USA távol-keleti főparancsnokát, mivel nem követte a hivatalos amerikai politikai célokat a koreai háborúban. 1952.11.04-én Truman utódjául a republikánus Dwigt David Eisenhowert választották az Egyesült Államok elnökévé.