Ezen a napon

Londonban született. Születési nevén: Mary Wollstonecraft Godwin Percy Bysshe Shelley romantikus angol költő felesége. Apja, William Godwin nagy hatású író-filozófus, anyja, Mary Wollstonecraft pedig az újkori nőjogi mozgalmak elindítója volt Angliában, akinek az "A Vindication of the Rights of Woman" című női egyenjogúságot hirdető írása nagy feltűnést keltett Londonban. Hírneves irodalmi szalon működött otthonukban, ahol minden olyan kérdést megvitattak, ami akkoriban foglalkoztatta az embereket: filozófiai, tudományos és valláserkölcsi problémát egyaránt. Anyja Mary születése után néhány nappal meghalt, apját túlságosan lekötötte saját munkája, így a kislány nevelése a szalon vendégeire: írókra, filozófusokra, költőkre, illetve a könyvekre hárult. A korra jellemző szokványos női sorsok helyett élete inkább romantikus, olykor a kissé romlott erkölcsű regényhősökére emlékeztető volt. Függetlensége és az ismeretlen iránti vágyakozása miatt a valóságos életben őt sem érdekelték a morális korlátok, így szeretett bele 16 évesen a szalonjukban feltűnt ígéretes ifjú költőbe, Percy Bysshe Shelleybe, aki nála csupán 5 évvel volt idősebb, sőt már házas és több gyermek apja. Még azt sem tartotta fontosnak, hogy kapcsolatukat eltitkolják, ami a puritán Angliában nagy botrányt okozott. Mary összeveszett apjával, majd szerelmével Franciaországba utazott, ahol azonban nem tudtak megélni, és egy év múlva visszatértek Londonba. Még abban az évben, 1816-ban megszületett a kisfiuk és később kislányuk is, aki azonban hamar meghalt. Shelley törvényes felesége vízbe fojtotta magát, ezért a férfi börtönbe került, Mary pedig megírta első - és mint utóbb kiderült -, legfőbb művét, a "Frankenstein - avagy modern Prometheus" című regényt. A mű Lord Byron, a kétes erkölcsű arisztokrata, szívtipró és költő svájci villájában született, ahová meghívta Shelleyt és Maryt. Minden romantikus kellék adott volt: vadregényes villa, távol a világ zajától, szerelmes fiatalok. A környékbeliek hamarosan mindenfélét híreszteltek a villában történő dolgokról. A féktelen mulatozások, szeánszok és az akkoriban divatos és elterjedt ópiumszívás mellett egészen biztosan itt történt, hogy megszületett Frankenstein. A villa lakói a német gótikus regények olvasgatásán kívül a kor legújabb tudományos eredményeit is megvitatták, amelyek - például Galvani elektromossággal kapcsolatos kísérletei - sokak szemében a mágia határát súrolták. Ezekből merítette Mary az ihletet, hogy írjanak közösen egy igazi, őket foglalkoztató regényt, amiben romantika, borzadály, végzetes szenvedélyek és az új, titokzatos, ördögi, tudományos felfedezések is szerepelnek. Mary végül egyedül írta meg azt művet, amelyben a tudós erkölcsi felelősségének problémája első ízben fordult elő. Az irodalomkutató többsége szerint ezzel a regénnyel indult el a tudományos-fantasztikus műfaj. 1818-ban adták ki először a könyvet álnéven, Mary a második kiadáshoz előszót is írt: "Valami olyasmit szerettem volna létrehozni, ami az olvasót saját belső lidérceihez kalauzolja el, ami rettegést hoz létre a lelkében. Azt a rettegést, amely arra késztet, hogy elhaló szívvel körülnézzen az üres szobában, és amely megfagyasztja a vért az erekben..." Mary Wollstonecraft Shelley elérte a célját, hiszen regénye már két évszázada fagyasztja a vért az olvasók ereiben.