Ezen a napon

Mihály Dénes (Gödöllő, 1894.07.07. – Berlin, 1953.08.29.) gépészmérnök, műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Már középiskolás korában könyvei jelentek meg az automobilról és a motorkerékpárokról. Diploma után a telefongyárba került, ahol elkezdte a távolbalátással kapcsolatos kísérleteit. Több távolbalátó rendszert dolgozott ki. Az 1919-ből származó ?Telehor?-ja még szeléncellával és húros oszcillográffal működött, s több kilométer távolságra állóképek közvetítésére volt alkalmas, azaz alapjában véve képtávíró volt. Mivel találmánya továbbfejlesztésére hazai lehetőség nem mutatkozott, 1924-ben elfogadta a berlini AEG (Allgemeine Elektrizitäts Gesellschaft) meghívását, s ez időtől Németországban dolgozott. Az 1928-as berlini rádiókiállításon bemutatott televíziós vevőjén már az általa módosított Nipkow-tárcsát és fényreléként a ködfénylámpát alkalmazta. Egyik legjelentősebb találmánya az 1922-ben szabadalmaztatott "Projectophon" volt, amely a hangosfilm területén nyert elismerést. 1929. március 8-án sikerült Mihálynak először a világon mozgó televíziós közvetítést adnia. 1933-ban kihozott készüléke tükörkoszorús, ködfénylámpás elrendezésű volt. Ennek E. H. Traub fizikussal továbbfejlesztett változata volt a forgótükrös, kis kapacitású Kerr-cellával mint fényrelével dolgozó Mihály-Traub-féle vevőkészülék (1935). Ezzel a 240 soros képek 2,5 x 3 méter nagyságban voltak kivetíthetők. A hitleri uralom idején üldözötteket rejtegetett, internálták, s az ekkor kiújult tüdőbaja okozta később halálát.