Ezen a napon

A horvátországi Kamacicban született. Eredeti nevén: Utiesenic, Martinuzzi Királyi helytartó és római katolikus főpap is volt. Erdély és a vele határos területek (Partium) külön álammá szervezését szorgalmazta. 1490-ben Corvin János herceg udvarába került, apród lett, majd Szapolyai János erdélyi vajda seregében szolgált. 1509-ben kezdte meg tanulmányait, amikor Budalőrincen belépett a pálos rendbe. 1528-ban az I. Ferdinánd seregei elől Lengyelországba menekült I. (Szapolyai) János király szolgálatába állt, akinek sikeresen előkészítette a visszatérését Magyarországra. Az uralkodó befolyásos tanácsadója lett, 1529-ben királyi tanácsossá, 1534-ben váradi püspökké nevezte ki. A Habsburgokkal való béke megkötését tűzte ki célul a törökök elleni sikeres védekezés érdekében, így jött létre 1538-ban a váradi béke. 1540. nyarán I. János halálos ágyán fia, János Zsigmond gyámjává tette meg, ettől kezdve Erdély és Magyarország Szapolyaiak uralma alatt álló részének teljhatalmú kormányzója lett. II. Szulejmán szultán hozzájárulásával a Rákos mezején tartott országgyűlésen a csecsemő János Zsigmondot királlyá választatta, és Budáról kormányozta az országot az özvegy Izabella királyné és fia nevében. 1540-ben visszaverte a Buda várát ostromló I. Ferdinánd hadait. Végül 1541. 08. 29-én a törökök mentették meg a várat azért, hogy néhány nap múlva csellel a hatalmukba kerítsék. 1541. 12. 29-én megegyezett Ferdinánddal, átadta megbízottainak a Szent Koronát, és közölte, hogy kész átengedni János Zsigmond országrészét a szepeségi Szapolyai-birtokok fejében. 1543-ban Ferdinánd megerősítette kincstartói tisztségében, valamint kinevezte királyi helytartóvá. Fráter György fő politikai célja volt, hogy Magyarország területi egységét helyreállítsa, ennek érdekében fogott össze I. Ferdinánddal. 1549-ben megállapodtak, hogy Erdélyért cserébe két sziléziai hercegséggel kárpótolják János Zsigmondot. Ferdinánd serege azonban nem tudta megvédeni a török támadástól Erdélyt. 1551-ben Izabellának és fiának még sikerült Sziléziába távoznia, de a szultán megtorló akciót indított. A kezdeti török sikerek után az erdélyi rendekkel közösen harcoló zsoldosok visszafoglalták a várakat. Fráter György, hogy a Porta iránti hűségét bizonyítsa, szabad elvonulást engedélyezett a török várvédőknek, amiért a bécsi udvarban árulással vádolták meg. Az uralkodó tudtával és beleegyezésével saját titkárával gyilkoltatták meg alvinci kastélyában. Halála előtt nem sokkal esztergomi érseki kinevezést és bíborosi kalapot kapott. Két hónapi temetetlenül maradt a holtteste a gyilkosság színhelyén, a gyulafehérvári káptalan temette el 1552. februárjában. Mivel Fráter György magas állású egyházi személy is volt, meggyilkolása a pápaság és a bécsi udvar közötti bonyodalmakhoz vezetett.