Ezen a napon

Számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az "erdész-vadász irodalom" legismertebb művelője. Jókai mellett, minden idők legolvasottabb magyar írója. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei. Fia szerint apja az írásaiból kiérződő antikommunizmus, antiliberalizmus, antikozmopolitizmus és az előbbiekkel szemben álló nemzeti érzés, hazaszeretet, kereszténység, istenhit miatt vált vörös posztóvá a párt által irányított irodalmi vezetés szemében.  16 éves korában közölte versét a Zászlónk című ifjúsági folyóirat. 1940-ben írta a Hajnalodik című drámai színművet, melynek nagy sikerére jellemző, hogy több mint száz folytatólagos előadást ért meg a budapesti Magyar Színházban. 1941-ben ő írta minden idők egyik legnagyobb sikerű – és nagy szenzációt kiváltó – magyar filmjének a Dr. Kovács Istvánnak a forgatókönyvét. 1942-ben írta a Túlsó part és Féltékenység című filmek forgatókönyvét. 1943-ban írta az Aranypáva című film forgatókönyvét. 1941 – 1948 között több mint egy tucat teljesen új megoldású mezőgazdasági oktatófilmet írt és rendezett. 1936-tól az akkori évek legjelentősebb irodalmi-társadalmi folyóirat – az Új Idők – rendszeresen közölte novelláit, folytatásos regényeit. (Hajnal Badányban, Emberek között, Végtelen út, Gyeplő nélkül). A Kisfaludy Társaság tagja volt, ami 1945 előtt a legnagyobb írói elismerésnek számított. Járt az  Andrássy út 60-ban, ahova a Zsellérek című regényében írtak miatt vitték. Fogyatékkal élt, miután elvesztette egyik szemét és fél veséjét.
Budapest második kerületében utcát neveztek el róla.