Ezen a napon

Budapesten 70 éves korában halt meg. A bécsújhelyi katonai akadémián végzett, majd huszárhadnagyként belépett a hadseregbe. 1893-ban szerelt le főhadnagyként, 1894-től örökös jogon tagja lett a főrendiháznak. 1901-ben a Szabadelvű Párt programjával képviselői mandátumot szerzett az abaújszíni választókerületben. 1904-ben kilépett a Szabadelvű Pártból, 1906-ban alkotmánypárti programmal ismét bejutott a képviselőházba. 1906 és 1910 között a Wekerle-kormány belügyminisztériumi államtitkára volt. 1912-től 1917-ig a főrendiházi ellenzék vezére, 1913-tól 1918-ig az Országos Alkotmánypárt alelnöke volt. 1917-18-ban az Országos Közélelmezési Hivatal vezetésével és a közélelmezési ügyek vitelével megbízott tárca nélküli miniszteri tisztséget töltötte be gróf Esterházy Móric kormányában. Nem volt hajlandó eleget tenni az osztrák gabonaszállítási követeléseknek, így lemondott tisztségéről. 1918.10.29-én IV. Károly - ellentétben az általános várakozással - nem Károlyi Mihály grófot nevezte ki miniszterelnöknek. Válaszul a Hadik-kormány kinevezésére tüntetés kezdődött Budapesten, amely felkelésbe csapott át. A felkelők elfoglalták a középületeket és elfogták a katonai parancsnokot. 1918.10.31-én győzött az "őszirózsás" forradalom, Hadik miniszterelnöki megbízatása megszűnt, a király Károlyit nevezte ki miniszterelnöknek, a tüntető tömeg követelte az önálló magyar köztársaság kikiáltását. A Tanácsköztársaság idején a székesfehérvári fogházban raboskodott, de 2 hét után - Seregélyes lakosságának követelésére - szabadon engedték. Felhagyott a pártpolitikai tevékenységgel, főként a szociális és gazdasági problémák felé fordult. 1926-ban a Falusi Kislakásépítő Szövetkezetet vezette, de politikai okokból szeptemberben visszavonult. 1927-ben a felsőház tagja lett, a genfi világgazdasági konferencián képviselte a magyar kormányt. 1927-től az Országos Kivándorlási Tanács, majd a Kisiparosok Országos Központi Szövetkezetének, az Országos Erdészeti Egyesületnek és a Dohánytermelők Országos Egyesületének elnöke volt. 1932-ben ellenzéki programmal országgyűlési képviselővé választották a tornai választókerületben. Ferenc Józseftől 1908-ban megkapta a valóságos belső titkos tanácsosi címet.