Ezen a napon

A többi trónkövetelővel (Corvin János, Habsburg Miksa római király és Albert lengyel herceg) szemben hosszas küzdelem után választott királlyá az országgyűlés. Kázmér lengyel király és Erzsébet magyar hercegnő fia volt, aki nagyapja révén tartott igényt a magyar koronára. A többi trónkövetelővel szemben azért választotta királlyá az országgyűlés, mivel hívei azt hitték, hogy így Csehország, sőt Lengyelország is a magyar koronához kerülhet. Átadta neki Corvin János a magyar koronát, tanácsadói, Szapolyai István nádor, majd Bakócz Tamás esztergomi érsek kormányzott helyette. 1492-ben az elmaradt zsoldja miatt lázongó fekete sereget szétverette, így a Délvidéken több alkalommal is győzedelmeskedtek a behatoló török csapatok. Többször is fegyverszünetet kötött a szultánnal. Az országgyűlést gyakran összehívta a belső problémák megszüntetésére, de teljesen tehetetlenül állt a főurak túlkapásai előtt. 1500-ban szövetséget kötött Velencével, a francia és a lengyel királlyal a törökök ellen. Hadai benyomultak Bulgáriába, de 1504-ben ismét békét kötött I. Bajezid török szultánnal. Az udvar állandó pénzhiányán az egyes vármegyék megadóztatásával akart enyhíteni, ami ellen erélyesen tiltakozott az országgyűlés. 1505-ben a rákosi országgyűlésen az idegen uralkodót tették felelőssé az ország hanyatlásáért, kimondták, hogy soha többé nem fognak idegen származású királyt választani, ha II. Ulászló fiú örökös nélkül hal meg. Azonban 1506-ban fia született, Lajos, akit csak úgy tudott 1508-ban királlyá koronáztatni, hogy kikötötték a rendek, I. Miksa német-római császár nem lehet a gyámja, ha a fiú árván marad. 1510-ben újra meghoszabbította 3 évre a békét a törökökkel, de közben Bajezid meghalt, és utódja, I. Szelim már nem hosszabbította meg tovább a fegyverszünetet. A király X. Leó pápától kért segítséget a háborúra való felkészüléshez, aki Bakócz Tamás által 1514. tavaszán meghirdette a török elleni keresztes hadjáratot. Dózsa Györgyöt szemelték ki a sereg vezéréül, aki viszont fegyvereit a törökök helyett az urak ellen fordította, ami a magyar történelem legnagyobb parasztháborújához vezetett. Nagy nehézségek árán tudták csak leverni a lázadást. Az ország erejét tovább gyöngítette a parasztháború, és a megtorló törvények az örökös jobbágyság kialakulásához vezettek. A bárók és a köznemesség - nem törődve az egyre növekvő török fenyegetéssel - folytatták egymás eleni küzdelmüket. 1515-ben II. Ulászló Bécsben megerősítette Anna leánya Habsburg Ferdinánddal való eljegyzését, és fiát is eljegyezte Máriával, Ferdinánd testvérével. Miksa császárral olyan szerződést kötött, amely szerint fia, Lajos utód nélküli halála esetén a magyar trónt a Habsburg-család örökli. 1516-ban bekövetkezett halálakor egy összeomlás előtt álló, teljes anarchiába zuhant országot hagyott a fiára.