Ezen a napon

Látomásától vezetve cselekedett. A lotharingiai parasztlány VII. Károly királyi serege élén felszabadította az angol megszállás alól Orleans-t, majd Rheimsbe kísérte Károlyt, ahol királlyá koronáztatta. Jeanne d'Arc 1430-ban a burgundi herceg fogságába esett, aki átadta őt a szövetséges angoloknak. Egyházi per alapján 1431. 05. 30-án Rouenban eretnekség és bűbájosság miatt máglyán megégették. 1456-tól - rehabilitálása óta - francia nemzeti hősként tisztelik. A Százéves háború (1337-1453) az Anglia és Franciaország közt, Flandria gazdag ipari területeiért és a francia trón birtoklásáért folytatott, 116 évig tartó háború volt. A háború 1337-ben vette kezdetét, mikor III. Edward megszállta seregeivel Flandriát. Hatalmas győzelmet aratott a Crécy csatában (1346), sikerét főként 10000 kiválóan képzett, angol hosszúíjjal felszerelt  íjászának köszönhette. Miután fia Edward, a Fekete Herceg a Poitiers-i csatában (1356) foglyul ejtette II. János királyt, aki 1350-ben vette át a trónt, a franciák jelentős területeket kényszerültek átadni az angoloknak. A királyért kért váltságdíj részeként Anglia birtokába került Aquitania, majd Calais. 1422-re angol fennhatóság alá kerültek a Loire folyótól északra fekvő területek. A háború fordulópontját 1429-ben Jeanne d?Arc angolellenes mozgalma hozta. A franciák 1453-ra Calais kivételével visszafoglalták területeiket. Érdekességek: Az angolok a hosszúíjat a Százéves háborúban alkalmazták először a kontinensen. Egy képzett íjász percenként 12 nyilat lőtt el. A franciák győzelmét a puskapor időközbeni feltalálása segítette. A háborút teljes egészében francia földön vívták. Az Azincourt-i csatában az angol katonák vérhastól szenvedtek, az íjászok emiatt félmeztelenül harcoltak. Jeanne d?Arc-nak nem volt fegyvere, egy lobogóval indult harcba.