Ezen a napon

1115-ben - Könyves Kálmán király parancsára - apjával együtt vakítottak meg, hogy uralkodásra alkalmatlanná tegyék. 1108-1110 körül született Álmos herceg és Predszlava orosz hercegnő gyermekeként. Megvakítása után rokonaival együtt a dömösi kolostorban élt 1125-ig. II. István örökösévé tette, összeházasította Ilona szerb hercegnővel, és rangjukhoz méltó életkörülményeket biztosított számukra Tolnán. A II. István király halálát követő trónviszály után, 1131-ben lépett a trónra. Ilona királynő kezdeményezésére az uralkodó megvakításában vétkesnek tartott főurakat hívei legyilkolták, másokat halálra, jószágvesztésre ítéltek vagy száműztek. Könyves Kálmán második házasságából származó fia, Borisz hercig az elmenekült elégedetlenekből és lengyelekből álló hadával kétszer is betört az országba, 1132-ben és 1137-ben is súlyos vereséget szenvedett. II. Béla befejezte a dömösi monostor felépítését, megalapította az aradi prépostságot és a dunaföldvári bencés apátságot is. Az oklevelek kiállításával hivatásszerűen az ő udvarában kezdtek foglalkozni. Szívélyes kapcsolatokat épített ki minden szomszédjával, sikeres külpolitikája nagymértékben erősítette belső helyzetét. 1138-ban a kijevi nagyfejedelem támogatására beavatkozott az orosz belviszályba, 1139-ben a német-római császár fiával eljegyezte Zsófia nevű leányát, jó volt a viszonya II. Ince pápával is. A magyar királyok hagyományos déli irányú terjeszkedési politikáját folytatta, elfoglalta Dalmácia egy részét, Boszniát és Rámát. Felesége elvesztése után a borivásba menekült, ami csak sietette halálát. 1141. 02. 13-án halt meg, Székesfehérváron temették el.