Ezen a napon

Eredeti nevén: Sztojakovics Döme 1902-ben, a pécsi hadapródiskola elvégzése után zászlóssá avatták és a 28. honvéd gyalogezredhez került. 1910-ben elvégezte a bécsi Hadiiskolát, és beosztották a vezérkarhoz. Az I. világháborúban vezérkari századosként, majd őrnagyként szolgált, vezérkari főnök, végül a hadsereg-főparancsnokság hírszerző osztályán a Balkán-csoport vezetője lett. 1918. novemberétől 1919. márciusig a Hadügyminisztérium 5. osztályát vezette, júliusig a Vörös Hadsereg hírszerző és kémelhárító osztályának volt a csoportfőnöke, augusztusban belépett Horthy Miklós "nemzeti hadseregé"-be. A Honvédelmi Minisztériumban a hírszerzés, kémelhárítás vezetője lett. 1925-től a berlini magyar követség katonai szakelőadója, 1927-től katonai attasé volt, 1929-től tábornoki rangban. 1933-ban hazarendelték és az Elnökség vezetője lett a Honvédelmi Minisztériumban. 1935. decemberében rendkívüli követként és meghatalmazott miniszterként a berlini magyar követség élére került, előléptették altábornaggyá. A németek kezdeti sorozatos sikerei, a náci birodalom felemelkedése egyre jobban elkábította, így a német érdekek legbuzgóbb magyarországi követévé vált. A náci vezetés is teljes mértékben megbízott benne, így Magyarország német megszállásakor, 1944. 03. 19-én kinevezték miniszterelnökké, valamint a külügyminiszteri tárcát is magának tartotta meg. Horthy Miklós kormányzó azért járult hozzá Sztójay kinevezéséhez, mert politikai elképzeléseinek engedelmes végrehajtóját látta benne, de súlyosan csalódnia kellett. Kormánya feloszlatott és betiltott minden baloldali és ellenzéki pártot, bevezette a teljes sajtócenzúrát, a közigazgatásban, a kormánypártban és a hadseregben nagyarányú tisztogatást hajtott végre. Az antifasisztákat tömegesen tartóztatták le, bevezették a sárga csillag kötelező viselését, megkezdődött a zsidó lakosság gettókba tömörítése és deportálása. A németek oldalán harcoló magyar csapatok létszámát a sorozatos behívásokkal 300 000 főre emelték, jelentősen növelték a Németországba irányuló nyersanyag- és élelmiszerszállítmányokat, és hozzájárultak a megszállási költségek fizetéséhez is. A nemzetközi tiltakozások hatására 1944. júniusában Horthy közbelépett és megakadályozta a budapesti zsidóság deportálását, Sztójay és kormányának eltávolítására törekedett, amelyre augusztus 29-én került sor. A németek az újonnan alakult Lakatos-kormány külügyminiszterévé szerették volna tenni, de Horthy Miklós és Lakatos Géza ellenállásán meghiúsult a tervük. Novemberben még szolgálaton kívüli vezérezredessé léptették elő, 1945-ben letartóztatták. Mint háborús főbűnöst 1946-ban golyó általi halálra ítélték, augusztus 24-én a budapesti Markó utcai börtönben kivégezték.