101 éve
64 éve
466 éve
249 éve
132 éve
107 éve
103 éve
98 éve
94 éve
92 éve
A Szabadelvű Párt Wenckheim Béla bárót nevezte ki Magyarország miniszterelnökévé.150 éve
|
|
Tisztségét 1875.10.20-ig töltötte be.
Már 16 évesen, 1827-ben elvégezte a jogot Pesten, ezután patvarista, majd jurátus volt. 1830-ban ügyvédi oklevelet szerzett. 1831-től Békés vármegye aljegyzője, 1832-től táblabírája, 1837-től alispánja, 1839-től egyik országgyűlési követe volt. 1840-ben a büntető törvénykönyv reformjára kiküldött országgyűlési bizottságba választották be. Gróf Széchenyi István körének tagjaként részt vett a Békés megyei Gazdasági Egyesület megalapításában. 1848-ban Békés vármegye főispánja, és István főherceg nádor udvarmestere volt. Az 1848-49-es szabadságharc idején a Békés vármegyei honvéd zászlóalj felállításában játszott jelentős szerepet. A világosi fegyverletétel után bujdosott egy ideig, majd 1861-ben ismét kinevezték Békés vármegye főispánjává. 1867. februárjában, a kiegyezés utáni első magyar kormányban belügyminiszter lett. Betegsége miatt 1869. októberében lemondani kényszerült tisztségéről. 1871 és 1879 között a király személyi körüli miniszter volt minden kormányban, valamint a Szent István-rend kancellárja. 1875.03.01-jén nevezték ki miniszterelnökké, amelyet csak a választások lebonyolítására vállalt el. A választások után, október 20-án távozott a miniszterelnöki székből. 1878. októberétől decemberig a belügyminiszteri tisztséget töltötte be Tisza Kálmán kormányában. Kitűnő lovasként a magyar sportügy önzetlen támogatója volt. A Szent István-rend és a Lipót-rend nagykeresztjét kapta meg.
(kötelező)
(nem lesz közzétéve, de kötelező)
(kötelező)