Ezen a napon

Az Amerikai Egyesült Államok Illinois államában, a Rotary Club of Chicago megalakulása volt az első. Paul Percy Harris ügyvéd alapította a Rotaryt, amely világszerte olyan üzletemberek és szakemberek szervezete, akik az emberbaráti segítség fontosságában hisznek, minden szakmában magas etikai normákat állítanak, a békére való törekvést és a nemzetek közötti jó viszonyt támogatják. 149 országban és 39 földrajzi körzetben 26.500 Rotary Clubnak közel 1,2 millió férfi és nő tagja van. Az együttműködés baráti légkörében egyesíti a különböző nemzetiségű, hitvallású és politikai meggyőződésű embereket, akik készek vállalni a humanitárius szolgálatot, magas etikai alapelveket követnek szakmai és magánéletükben egyaránt, arra törekednek, hogy a világban terjedjen a megértés és a jószándék. A Rotary Clubokban a rotaristák baráti összejöveteleiken ezeket az ideálokat ápolják, az egyes rotaristák ezeket az ideálokat képviselik és ezek szerint élnek. A Rotary célja a segítőkészség a mindennapi életben ("Service Above Self"), amit 1. a barátság ápolásával, amely mások számára alkalmat ad hasznosnak bizonyulni, 2. a magán- és hivatásos életben a magas etikai alapelvek, valamint minden, a közösség számára hasznos tevékenység értékeinek elismerése által, 3. valamennyi rotarista felelősségteljes magán, hivatásbeli és nyilvános tevékenységének támogatásával, 4. a jó szándék ápolásával, amely a népek közötti megértést és békét szolgálja olyan dolgozó férfiak és nők világközössége által, akiket a segítőkészség ideálja egyesít igyekszik elérni. Magyarországon az alakuló ülés 1925. október 30-án volt Budapesten. Ekkor jött létre az a mag, amelyből kialakult a magyar Rotary. Vidéken először az egyetemi városok körül alakultak klubok, amelyek szervezését, köztük a pécsiét, a budapesti klubra bízták. A pécsin kívül ekkor még Debrecenről és Szegedről volt szó. 1935-ben vált önálló districtté Magyarország, 82. a Rotary districtek sorában. Az alábbi 12 klubból állt 391 taggal: Budapest, Nyíregyháza, Debrecen, Orosháza, Győr, Pécs, Gyula, Szeged, Hódmezővásárhely, Szolnok, Miskolc, Szombathely. 1941-ben 15-re gyarapodott a magyar klubok száma: Kassával, Kolozsvárral és Ungvárral. Az eddig ismert nyilvántartások szerint - a zürichi Rotary-Office adatai alapján - Magyarországon 1941-től nem volt kimutatható Rotary-tevékenység. Ennek oka ismeretlen, mivel a belügyminisztériumi közlönyökből az derül ki, hogy hivatalosan csak 1944-ben oszlatták fel a Rotary Clubokat. A Rotary-tevékenység tehát 47 éven keresztül, 1942-től 1989-ig szünetelt Magyarországon. Az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltozás teremtett lehetőséget arra, hogy megalakuljanak, újjáalakuljanak a civil szervezetek. Az 1988-tól összetartó provizórikus budapesti rotaristák Dr. Dán Jenő ügyvéd kezdeményezésére hamarosan legális Rotary Clubot alakítottak RC Budapest néven. Az első charterre 1989. június 25-én került sor, Royce Abbey világelnök átadta az Alapító Oklevelet dr. Dán Jenő alapító elnöknek. Ezután megkezdődött Budapesten és vidéken a Rotary Clubok szervezése.