Ezen a napon

Németújváron született, 1921. január 13-án. Eredetileg Zsigovitsnak hívták, az idegen hangzású nevet a harmincas években magyarosították. Pénzügyőr apja papnak szánta. Szentgotthárdon érettségizett le. A Színiakadémiára 1939-ben nyert felvételt, osztálytársai között volt Szemere Vera, Zenthe Ferenc, Bakó Márta. A Nemzeti Színháznál kezdett, azonban 1945-ben hadifogságba esett, és csak 1948-ban térhetett haza. Ezután a Pesti, az Úttörő és az Ifjúsági Színház társulatához szegődött, majd 1953-tól a Fővárosi Operettszínház, 1956-tól pedig a Petőfi, illetve a Jókai Színházban dolgozott. 1963 és 1971 között a Vígszínház, 1971 és 1974 között a József Attila Színház, 1974-től pedig haláláig a Vidám Színpad alkalmazta. Kiváló karakterszínész, sokoldalú jellemábrázoló művész volt, aki otthonosan mozgott a drámákban csakúgy, mint a vígjátékokban. De nemcsak prózát játszott kiválóan, hanem énekelni is tudott. Sokat és nagy sikerrel foglalkoztatta televízió és a rádió. Szeretett és tudott is szinkronizálni, az 1951-ben megalakult Szinkronfilm Vállalat az elsők között hívta szinkronmunkára.  Az igazi népszerűséget a Foxi Maxi című rajzfilmsorozat szinkronalakítása hozta, és persze Frédié a kőkorszaki szakié. Tőle kapta hangját Karak, a róka, a Vuk című nagysikerű rajzfilmsorozat egyik hőse is. A magyar színjátszás egyik nagy alakja negyven évet töltött el a pályán, Budapesten halt meg 1992. november 3-án. Művészi munkáját 1959-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1979-ben érdemes művész, 1984-ben kiváló művész lett. Lánya, Csákányi Eszter Jászai-díjas színésznő. Ismert filmjei: A tettes ismeretlen; Fotó Háber; Germinal; Mese habbal. Feledhetetlen alakítási voltak ifjúsági rádiójátékokban, mint például a Mikrobi és a Szíriusz kapitány.