Ezen a napon

1874. március 24-én született Budapest VII. kerületében, Weisz Erik néven Harry Houdini, a legnagyobb szabadulóművész és mágus. Apja rabbi volt, aki fia születése után néhány hónappal vándorolt ki az Egyesült Államokba, és a wisconsini Appletonban telepedett le. Fia gyerekkorában cirkuszban látott egy mutatványt, melynek során kettéfűrészeltek egy nőt, ennek hatására határozta el, hogy ő is bűvész lesz. Jean-Eugene Robert-Houdin tiszteletére vette fel a Houdini művésznevet. 1882-ben New Yorkba költözött a család. 1894-ben megnősült, felesége, Wilhelmina Rahner később Beatrice Houdini néven színpadi asszisztense lett. Houdini nevét az 1900-as évek elejétől külföldön is egyre többen megismerték merész szabaduló-mutatványai révén. Számai oly nehezek voltak, hogy sokszor csupán pillanatokon múlt az élete, de szívesen vállalta a veszélyt. Titokzatos szabadulóképességét részben hatalmas fizikai erejének, rugalmasságának és hajlékonyságának, részben a zárak, csomók és egyéb szerkezetek felnyitásában szerzett különleges jártasságának köszönhette. 1916 és 1923 között öt filmben mutatta be képességeit. Arról is ábrándozott, hogy a fia egyszer az Egyesült Államok elnöke lesz, de bármennyire is szerette volna, gyermekkel nem áldotta meg a sors. Houdini 1926-ban az Encyclopaedia Britannicának írt cikket a bűvészetről, de még abban az évben hashártyagyulladásban meghalt. Egy előadásán ugyanis azzal hencegett, hogy hasfala annyira edzett, hogy minden behatást képes elviselni. Egy hallgatója ekkor figyelmeztetés nélkül kétszer megütötte, olyan szerencsétlenül, hogy pont a vakbelét találta el. Mint később kiderült, a szerv szétrobbant, és mérgező anyagokat juttatott Houdini szervezetébe, amelyek gyulladást okoztak. Mivel Houdini fájdalmat nem érzett, aznap este még fellépett, ezért a műtétet csak késve hajtották végre. Október 31-én halt meg Detroitban.