33 éve
61 éve
482 éve
306 éve
184 éve
165 éve
147 éve
143 éve
134 éve
118 éve
Gróf Khuen-Héderváry Károlyt nevezték ki Magyarország miniszterelnökévé.121 éve
|
|
A tisztséget Tisza István gróf ellenében foglalta el 1903. november 3-ig.
A zágrábi egyetemen végezte jogi tanulmányait, majd rövid ideig az ottani törvényszéken volt gyakornok. Az 1870-es évek első felében Szerém vármegye szolgálatában állt, 1875-ben és 1878-ban a Szabadelvű Párt programjával képviselővé választották a győrszigeti választókerületben. 1882-83-ban Győr vármegye főispánja volt, 1883. december 1-jén Ferenc József kinevezte horvát-szlavón-dalmát bánná. Az államvasutak épületein elhelyezett magyar feliratok és címerek miatt a majdnem 20 évig tartó bánságának végén nyíltan fellázadt ellene a kemény kézzel kordában tartott ellenzék. Ekkor erélyesen lépett fel, számos ellenzékit letartóztatott. Rendíthetetlen hűsége a dinasztia és a dualizmus iránt az udvar szemében a kormányzati tisztségre alkalmassá tette. 1903. június 27-én megvált báni tisztségétől és Széll Kálmán bukása után kormányra került. A belügyminiszteri és a király személye körüli miniszteri tisztséget is betöltötte. A magyar politikai életben teljesen járatlan miniszterelnök az ellenzék obstrukciójával találta szemben magát. Sikerült kompromisszumra jutnia a katonai kérdésben, miszerint az újonclétszámot egyelőre nem emeli. Az ellenzék többsége azonban folytatta az obstrukciót, a haderőfejlesztés halogatását pedig az udvar vette rossz néven. Ferenc József szeptember 17-én kiadott chlopyi hadparancsa, amelyben a Monarchia "néptörzsei" között sorolta fel Magyarországot is, teljesen felkavarta a politikai életet, országos felháborodást keltett. Ebben a lehetetlen helyzetben, 4 hónapi kormányzás után távozott a miniszterelnöki tisztségből. A király személye körüli miniszteri tárcát gróf Tisza István kormányában is megtartotta. 1904-től Temesvárt képviselte az országgyűlésben, 1906-ban a főrendiház tagja lett. 1910. január 17-én, az ellenzéki koalíció bukása után ismét kinevezték miniszterelnökké, ezúttal is betöltötte a belügyminiszteri és a király személye körüli miniszteri tisztségeket. Bizalmatlanságot mutatott vele szemben a képviselőház többsége, de a júniusi választásokon az általa alapított Nemzeti Munkapárt elsöprő győzelmet aratott. Egyévi viszonylag nyugodt kormányzás után megint a véderőfejlesztés miatt tört ki a vihar. Végül belátta kudarcát és 1912. április 22-én távozott a kormányfői tisztségről. 1913 és 1918 között a Nemzeti Munkapárt, 1917-18-ban a magyar delegáció elnöke volt. 1915-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. A Magyar Jelzálog Hitelbank elnöke is volt. 1883-ban a valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1891-ben az Aranygyapjas-rendet, 1910-ben a Szent István-rend nagykeresztjét kapta meg.
(kötelező)
(nem lesz közzétéve, de kötelező)
(kötelező)