101 éve
64 éve
466 éve
249 éve
132 éve
107 éve
103 éve
98 éve
94 éve
92 éve

IV. Vilmos halála után unokahúga, Viktória került Nagy-Britannia és Írország trónjára.188 éve
|
![]() ![]() ![]() ![]() |
IV. Vilmos Nagy-Britannia, Írország és Hannover uralkodója volt.
Nagyapja III. György király, apja Edvárd kenti herceg (III. György harmadik fia) volt. IV. Vilmos nem volt gyermektelen, csak a törvényes felesége által szült két kislányt még csecsemő korukban eltemették, a szeretője által szült öt fiút és öt lányt pedig nem sikerült törvényesíttetnie.
Hannover trónját - mivel ott a férfi örökösödés volt érvényben - IV. Vilmos fiatalabb öccse foglalta el.
1840-ben Viktória szerelmi házasságot kötött unokatestvérével, Albert szász-coburg-gothai herceggel, aki nagy befolyást gyakorolt a királynőre és a brit politikára egyaránt. 1877-ben Delhiben Viktória királynő felvette az "India császárnője" címet, felelevenítve ezzel az 1858-ban trónjuktól megfosztott nagymogulok hagyományát, így bizonyítva India kulcsszerepét a brit gyarmatbirodalomban. Anglia történelmében a leghosszabb ideig uralkodott, 1837-től haláláig, 1901-ig.
Hannover trónját - mivel ott a férfi örökösödés volt érvényben - IV. Vilmos fiatalabb öccse foglalta el.
1840-ben Viktória szerelmi házasságot kötött unokatestvérével, Albert szász-coburg-gothai herceggel, aki nagy befolyást gyakorolt a királynőre és a brit politikára egyaránt. 1877-ben Delhiben Viktória királynő felvette az "India császárnője" címet, felelevenítve ezzel az 1858-ban trónjuktól megfosztott nagymogulok hagyományát, így bizonyítva India kulcsszerepét a brit gyarmatbirodalomban. Anglia történelmében a leghosszabb ideig uralkodott, 1837-től haláláig, 1901-ig.
(kötelező)
(nem lesz közzétéve, de kötelező)
(kötelező)