Ezen a napon

14 nemzet sportolói 9 sportágban mérték össze ügyességüket az első újkori Olimpiai Játékokon. Női résztvevő még nem volt, a 311 férfi összesen 43 versenyszámban indult. Magyar szempontból több siker is született. Dr. Kemény Ferencet, a NOB alapító tagját beválasztották az öttagú versenybíróságba, és a kiküldött hat magyar sportoló is szép eredményeket ért el. Hajós Alfréd úszó, a Margit-szigeten álló uszoda későbbi névadója megnyerte a Zea tengeröböl 11 fokos vizében az 500 és az 1200 méteres versenyt. Az atléták közül Kellner Gyula harmadikként ért be a maratoni távon (a győztes a görög Szpiridon lett), Dáni Nándor ezüstérmes lett 800 méteres síkfutásban, Szokolyi Alajos pedig 100 méteres futásban lett bronzérmes. A pontversenyt az Egyesült Államok nyerte 11 aranyéremmel, második helyen a házigazdák végeztek 10 bajnoksággal, a harmadik Németország lett.
Az első ókori olimpiai játékokat i.e. 776-ban rendezték Olümpiában, majd négyévente i.sz. 393-ig. Az ókori játékok a poliszok összetartozását szimbolizálták, az olümpiai rendezvény idejére a görög városállamok között szünetelt a háború. A római hódítással jelentőségük csökkent, Theodosius császár tiltotta be az olimpiát mint pogány hagyományt. Mintegy 1500 évvel később, Pierre de Coubertin báró 1892-ben Párizsban kezdeményezte a versenyek felújítását, a sport béketeremtő hatását kiemelve, annak ellenére, hogy ez egy verseny, ahol mindig vannak győztesek és vesztesek, de a "fair play" a mai napig az egyik alappillére az olimpiai versenyeknek. 1894. június 23-án megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság: elhatározták, hogy az első olimpia 1896-ban lesz, az ókori görög olimpiák iránti tiszteletből Athénban.