Ezen a napon

Karol Jozef Wojtyla 1920. május 18-án született a Krakkótól ötven kilométerre fekvő Wadowicében. Karol Wojtyla nyugalmazott katonatiszt és szabó, és Emilia Kaczorowka tanárnő két fia közül ő volt a fiatalabb. Wadowicében járt gimnáziumba, majd 1938-ban a krakkói Jagelló Egyetemre iratkozott be. Ezzel párhuzamosan egy színiskolába is járni kezdett. Miután a náci megszállók bezárták az egyetemet, egy kőbányában, majd egy vegyi üzemben vállalt munkát. 1942-ben kezdte meg papi tanulmányait a krakkói érsek által vezetett, illegalitásban működő szemináriumban. Ugyanebben az időben tevékenyen közreműködött a "Rabszodikus Színház" nevű, titokban működő színtársulat munkájában. A második világháború után folytatta tanulmányait az újból megnyitott krakkói szemináriumon és a Jagelló Egyetem teológiai szakán. 1946. novemberében pappá szentelték, majd Rómába küldték, 1948-ban lett a teológia doktora, doktori disszertációját Keresztelő Szent János műveiről írta. Papi hivatását lengyel emigránsok között gyakorolta Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában. 1948-ban visszatért Lengyelországba, ahol Krakkó több parókiájában papként tevékenykedett, illetve 1951-ig ő volt a városi egyetem káplánja. Ezután újból filozófiai és teológiai tanulmányokba fogott. Később a teológia és az etika professzora lett a krakkói és a lublini egyetemen. 1964-ben VI. Pál Krakkó érsekévé nevezte ki, 1967-ben pedig bíboros lett. 1978. október 16-án választották a katolikus egyház fejévé. Az első szláv származású pápa a II. János Pál nevet választotta, közvetlen elődje I. János Pál iránti tiszteletből. 455 év után ő lett az első nem olasz pápa. II. János Pál több mint száz pápai látogatást tett Olaszországon kívül és több mint 130-at Olaszországon belül. Eddigi 27 éves pápasága alatt több mint ezer találkozót és audienciát tartott politikusokkal, kormány- és államfőkkel. II. János Pál volt az első pápa, aki meglátogatott egy zsinagógát, és szintén elsőként látogatást tett az auschwitzi holokauszt emlékműnél. Legtöbb alkalommal Lengyelországot, Franciaországot és az Egyesült Államokat, Mexikót és Spanyolországot kereste fel, nem látogatott el viszont Kínába, Kelet-Timor kivételével Indonéziába, illetve Oroszországba. II. János Pál a rendszerváltozás után két alkalommal, 1991 augusztusában, és 1996. szeptemberében tett apostoli látogatást Magyarországon. II. János Pál a rendszerváltás után három magyart avatott boldoggá, Apor Vilmos és Romzsa Teodor mártírpüspökök után legutóbb 2003. márciusában Batthyány-Strattmann Lászlót. Miközben világszerte elismerést váltott ki külföldi misszióival, meglehetősen konzervatív nézeteket vallott, aminek a szentszéken belül és kívül is akadtak ellenzői. 1995-ben adta ki az Élet evangéliuma kezdetű enciklikáját, amiben kategorikusan elutasította az abortusz, a melegházasság, a válás és az eutanázia intézményét, aminek következménye elemzők szerint inkább a katolikus hívők eltántorítása lett. Liberális és szociálisan érzékeny nézeteket vallott ugyanakkor a halálbüntetésről, illetve a fejlődő országok adósságállományának elengedésének kérdéséről.