98 éve
447 éve
277 éve
247 éve
216 éve
210 éve
185 éve
166 éve
157 éve

Tavaszi napéjegyenlőség, az asztrológiai év kezdete, a csillagászati és meteorológiai tavasz kezdete. |
![]() ![]() ![]() ![]() |
Napéjegyenlőségnek (latinul aequinoctium) nevezzük azt, amikor egy égitest mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart.
A Földön a márciusi napéjegyenlőség napja március 21. (illetve március 20. ritkán március 19., a naptárrendszer és a Föld mozgásának eltérései miatt). A XXI. században 2011 volt az utolsó olyan év, amikor március 21-én következett be ez az időpont, innentől a század végéig mindig korábban lesz.
Az északi félgömbön tavaszi napéjegyenlőségnek, a délin őszi napéjegyenlőségnek nevezik. A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben. Az asztrológiai év kezdete. A nap a Kos jegyébe lép, ekkor indul újra az évkör.
A római katolikus egyház annak érdekében, hogy a húsvét időpontját egyszerűbben meg lehessen határozni, a napéjegyenlőség időpontját mindig március 21-ére teszi.
Napéjegyenlőségek és napfordulók időpontjai: http://hu.wikipedia.org/wiki/Napfordul%C3%B3
Az északi félgömbön tavaszi napéjegyenlőségnek, a délin őszi napéjegyenlőségnek nevezik. A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben. Az asztrológiai év kezdete. A nap a Kos jegyébe lép, ekkor indul újra az évkör.
A római katolikus egyház annak érdekében, hogy a húsvét időpontját egyszerűbben meg lehessen határozni, a napéjegyenlőség időpontját mindig március 21-ére teszi.
Napéjegyenlőségek és napfordulók időpontjai: http://hu.wikipedia.org/wiki/Napfordul%C3%B3
(kötelező)
(nem lesz közzétéve, de kötelező)
(kötelező)