Ezen a napon

Valentin püspök halálának évfordulója. A Valentin név magyar megfelelője: Bálint.


0496.02.14. -én I. (Szent) Gelasius pápa elrendelte, hogy e napon ünnepeljék Szent Valentin napját. Az ősi pogány templomi áldási ceremóniákból alakultak ki a Valentin-napi szokások. Ezt a napot az angolok már 1446-ban ünnepelték. Az 1700-as években váltak divatossá a Valentin-verseskötetek, a XIX. században ezen a napon már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az emberek. A Valentin-nap megünneplése Magyarországon 1990-ben éledt fel. Az ókori Rómában február közepén volt a várva várt Lupercalia, a szerelemünnep, amikor mindent szabad. A római erdőisten, a farkas alakjában elképzelt Faunus asszonyát, Luperca istennőt dicsőítették ezen a napon, s Faunusról köztudott, hogy féktelen, kifogyhatatlan szerelmi erővel - ma potenciának neveznénk -, rendelkezett. Ekkor Róma fiataljai, akik épp, hogy csak a látszat kedvéért elrejttették szemérmüket egy rongydarab alá (a bátrabbja még ezt sem), véletlenszerű névkihúzás nyomán párt kerestek maguknak. Ilyenkor az is szokás volt, hogy a lányok körbe futották a Palatinus dombot, a város papjai pedig egy kecskebőrből készült szíjjal meglegyintették őket.(A szíjat februa-nak hívják, ebből lett a február.) A legenda szerint az i.sz. 270-ben tartott ünnepen végezték ki Valentint, az üldözött, keresztény püspököt. Bizonyos nézetek szerint Valentint azért ítélték halálra, mert segített üldözött keresztény társainak, sőt egyiket-másikat ki is mentette a börtönből, míg más források szerint Valentin titokban párokat adott össze, noha ezt II. Claudius megtiltotta, mondván: a nőtlen katona lojálisabb a nősnél. A legenda szerint a kivégzés előtt Valentint börtrönben őrizték. A börtönőrnek volt egy vak lánya, akit Valentin imádsággal meggyógyított. Egy másik variáció szerint ez a lány teljesen éplátású volt, viszont szerelembe esett Valentinnal. Amikor a férfit vitték a vesztőhelyre, akkor odakiáltott, hogy "a Te Valentinod", illetve egy másik változat szerint levélkét dobott a (vakságból felgyógyult) lány felé az imént idézett szöveggel. A teljesség kedvéért van egy harmadik variáció is, amelyben nincs semmilyen lány, csak annyi, hogy miközben vitték el, azt kiáltotta a tömegnek, hogy "Ne felejtsétek Valentint!", és hogy "Szeretlek benneteket!" Mint kitűnhet, a szeretet motívuma mindhárom esetben meghatározó erővel van jelen, s ennyiben mintegy előkészíti napjaink megemlékezéssorozatát.