524 éve
802 éve
698 éve
140 éve
82 éve
510 éve
404 éve
376 éve
318 éve
Megszületett szentgyörgyi gróf Hugonnai Vilma szülésznő, az első magyar orvosnő.177 éve
|
|
Neve néhol: Hugonnay. Teljes születéskori nevén: gróf szentgyörgyi Hugonnai Vilma Jozefa Laura Ilka.
Egygrófi család ötödik gyermeke volt. Két házasságából két gyermeke született. Mivel 1869-től kezdve a zürichi egyetemen már nők is tanulhattak, 1872-ben - családja beleegyezésével - beiratkozott, orvosi diplomát szerzett, de diplomáját külön kérelme ellenére sem fogadták el, így sokáig csak bábaként tevékenykedett a világhírű szülész-nőgyógyász, dr. Tauffer Vilmos professzor mellett. Szülésznői munkája mellett ismeretterjesztő és felvilágosító jellegű könyveket kezdett írni.
1879-ben doktorált a zürichi egyetemen, 1880 februárjában tért haza. 1881. március 31-én letette a hazai egyetemi tanulmányokhoz feltétlenül szükséges érettségi vizsgát. 1882 májusában kérte orvosi oklevelének elismertetését. Kérelmét a pesti orvostanári kar támogatta, de Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter – az érvényes törvényekre hivatkozva – elutasította. Ekkor letette a szülésznői vizsgát, és szülésznőként működött. 1897-ben Budapesten orvosdoktorrá avatták.
Az 1907-ben megjelent, elsősorban női és gyermekbetegségekkel, valamint a szülészettel és gyermekápolással foglalkozó, "A nő mint háziorvos" című könyvét sokáig az egészségápolás kézikönyvének tekintették. Az Országos Nőképző Egyesületben tevékenykedett, hatékonyan küzdött a nők oktatásáért és a nemüknek megfelelő foglalkoztatásért.
Lelkes kezdeményezője volt a leánygimnáziumok szervezésének, a nők szellemi képzésének. Az Országos Nőképző Egyesületben hat évig tanította a betegápolást, a gyermekgondozást, a gyermekvédelmet, a ragályos betegségek ismereteit. 67 éves korában 1914 augusztusában elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot. 1915 augusztusában hadi ékítményekkel díszített érdemjelet kapott. Több könyve, tudományos munkája is megjelent. Nyíltan és nyilvánosan kiállt elveiért, ha kellett írásban vitázott a kor legnagyobb és legbefolyásosabb embereivel is.
Egygrófi család ötödik gyermeke volt. Két házasságából két gyermeke született. Mivel 1869-től kezdve a zürichi egyetemen már nők is tanulhattak, 1872-ben - családja beleegyezésével - beiratkozott, orvosi diplomát szerzett, de diplomáját külön kérelme ellenére sem fogadták el, így sokáig csak bábaként tevékenykedett a világhírű szülész-nőgyógyász, dr. Tauffer Vilmos professzor mellett. Szülésznői munkája mellett ismeretterjesztő és felvilágosító jellegű könyveket kezdett írni.
1879-ben doktorált a zürichi egyetemen, 1880 februárjában tért haza. 1881. március 31-én letette a hazai egyetemi tanulmányokhoz feltétlenül szükséges érettségi vizsgát. 1882 májusában kérte orvosi oklevelének elismertetését. Kérelmét a pesti orvostanári kar támogatta, de Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter – az érvényes törvényekre hivatkozva – elutasította. Ekkor letette a szülésznői vizsgát, és szülésznőként működött. 1897-ben Budapesten orvosdoktorrá avatták.
Az 1907-ben megjelent, elsősorban női és gyermekbetegségekkel, valamint a szülészettel és gyermekápolással foglalkozó, "A nő mint háziorvos" című könyvét sokáig az egészségápolás kézikönyvének tekintették. Az Országos Nőképző Egyesületben tevékenykedett, hatékonyan küzdött a nők oktatásáért és a nemüknek megfelelő foglalkoztatásért.
Lelkes kezdeményezője volt a leánygimnáziumok szervezésének, a nők szellemi képzésének. Az Országos Nőképző Egyesületben hat évig tanította a betegápolást, a gyermekgondozást, a gyermekvédelmet, a ragályos betegségek ismereteit. 67 éves korában 1914 augusztusában elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot. 1915 augusztusában hadi ékítményekkel díszített érdemjelet kapott. Több könyve, tudományos munkája is megjelent. Nyíltan és nyilvánosan kiállt elveiért, ha kellett írásban vitázott a kor legnagyobb és legbefolyásosabb embereivel is.
(kötelező)
(nem lesz közzétéve, de kötelező)
(kötelező)