Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

Névnapok

Márk, Ervin, Márkus, Ányos
» névnapok eredete

Samhain, kelta és pogány ünnep, az újév kezdete, Halloween ünnepe




Az ősi kelta hagyományokban a Samhain az egyik legjelentősebb ünnep, az új év kezdete. Október 31-én sötétedéskor kezdődik és másnap estig tart. A kelta népeknél az ünnepek a sötétséggel (sötétedéssel) kezdődnek, mert a sötétség megelőzte a fényt. Így a tél kezdete az év kezdete. Számos különféle hagyomány társul ehhez a naphoz, melyeknek közös alapja, hogy ezen az éjszakán elvékonyodnak a határok az evilág és a túlvilág között, a halottak közelebb kerülnek az élőkhöz, és az élők is könnyebben kerülnek kapcsolatba túlvilági lényekkel, ez az éjszaka a legmágikusabb az egész évben. Szokás volt tüzeket gyújtani és töklámpást készíteni, amely megvédte a családot a szabadon kóborló szellemektől.
A samhain az angolszász területeken a Halloween ünnepben él tovább, amelynek kialakulására azonban a római hagyományok, így Pomona, a gyümölcsök númenének ünnepe és Feralia, a holtak emléknapja is hatással voltak. A Halloween jelentése: mindenszentek éjszakája - All Hallows' Eve. 

Halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik Trick or treat! (kb: Csokit vagy csalunk!) kiáltással szólítják fel a háziakat állásfoglalásra, hasonlóan a magyar adománygyűjtő betlehemezéskor vagy Gergely-járáskor, Balázsoláskor elhangzó „szalonnát, szalonnát, ha nem adnak szalonnát, kifúrom a gerendát!” kiáltáshoz. A gyerekek Halloweenkor édességet kapnak, és többnyire baráti társaságban, jelmezbált rendezve, vidáman ülik meg az új év kezdetét jelző ünnepet, hasonlóan Szilveszter napjához.
Szólj hozzá Te is!
Név
(kötelező)
E-mail cím:
(nem lesz közzétéve, de kötelező)
Weboldal:
Hozzászólás:
(kötelező)