1954 éve
947 éve
810 éve
425 éve
110 éve
84 éve
60 éve
55 éve
36 éve
305 éve
Szent-Bertalan-éji (augusztus 23/24) mészárlás során a francia katolikusok megpróbálták kiirtani a hugenottákat.452 éve
|
|
Párizsban történt a mészárlás, a vérengzésnek összesen több mint 20000 áldozata volt.
Medici Katalin anyakirálynő és régensnő leánya, Margit és Bourbon Henrik (későbbi IV. Henrik) navarrai király esküvőjét használta fel arra, hogy Párizsban lemészároltasson 3000 hugenottát (a Szent-Bertalan-éji párizsi vérnász). Az öldöklés átterjedt vidékre is. Az 1562 óta tartó francia vallásháborúban a hugenották - akiknek vezérét, Gaspard de Coligny admirálist is megölték - negyedszer is hadat üzentek a koronának. A vassy-i vérfürdővel kezdődtek meg a francia vallásháborúk. A francia hugenották, azaz kálvinisták és a katolikusok polgárháborújának kirobbanásához ürügyül szolgált, hogy a Vassynál, egy Champagneban található hugenotta településnél, a katolikusok vezetője Lotharingiai Ferenc, Guise hercege legyilkoltatta az összegyűlt hugenottákat. Franciaországban a kálvinizmus kisebbségben maradt, elsősorban a déli tartományok nemessége követte. A király, Párizs és az ország többsége katolikus volt. A kálvinizmusra épülő hugenotta tanok a hatalmas adóterhek és a katolikus egyházat ért bírálatok hatására az 1450-es években gyorsan terjedtek. A vallási összeütközések hatalmi harccá alakultak, mindkét párt a rendi jogok erősítésére, a királyi hatalom gyengítésére törekedett, amelynek anarchia lett az eredménye. A külföldnek érdeke volt Franciaország meggyengülése, így a hugenottákat Anglia, míg a katolikusokat Spanyolország támogatta.
(kötelező)
(nem lesz közzétéve, de kötelező)
(kötelező)