Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

Névnapok

Orsolya, Kende, Zsolt, Klementina, Celina, Hiláriusz, Orsika
» névnapok eredete

Megszületett Dinnyés Lajos, aki 1947-48-ban -a kommunisták javaslatára- Magyarország miniszterelnöke volt.

117 éve



Alsódabason született. 1919-ben önkéntesként szolgált a budapesti vadászzászlóaljnál. Tanulmányait a keszthelyi gazdasági akadémián végezte, ahol 1927-ben gazdász oklevelet szerzett, majd hosszabb tanulmányutat tett külföldön. Gazdászhallgatóként a jobboldali ifjúsági mozgalmak egyik vezetője volt, 1929-ben belépett az Agrár Pártba, 1930-ban az egyesített FKgP tagja lett, és a kisgazdamozgalmat szervezte a Duna-Tisza közén. 1931-ben az alsódabasi választókerületet képviselte, 1934-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottságának tagja lett. 1935-ben ismét bekerült a képviselőházba, ahol szembeszállt a szélsőjobboldallal, bírálta a német kötődést és a zsidótörvények ellen szavazott. A II. világháború idején nem vett részt a politikai életben, egy élelmiszer-ipari cégnél dolgozott, majd behívták katonának. A német megszállás után, 1944. márciusától bujkálni kényszerült a Gestapo elől. 1945-től parlamenti képviselőként ismét politizált, augusztusban az FKgP Országos Intéző Bizottsága és a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei pártszervezet elnökévé választották, valamint FKgP Politikai Bizottságának is tagja volt. 1947. márciusától szeptemberig honvédelmi miniszterként a Magyar Kommunista Párt vezetőivel és a megszálló szovjet katonai parancsnoksággal jó kapcsolatokat épített ki. Miután Nagy Ferenc miniszterelnök emigrációba kényszerült, május 30-án Tildy Zoltán köztársasági elnök a kommunisták javaslatára Dinnyés Lajost nevezte ki miniszterelnökké, egyúttal az Országos Tervgazdasági Tanács elnökévé. Kormánya fogadtatta el az első ötéves tervet és ratifikáltatta a párizsi békeszerződést. Az 1947. évi választások után - amelyet csalással nyertek meg a kommunisták -, teljesen egyértelművé vált, hogy az ő akaratuk szerint kormányzott. Ismét kormányfő lett, az általuk előírt politikai irányvonallal azonosult. A nagybankok államosítását elfogadtatta, a Magyar Függetlenségi Pártot betiltotta, a Szovjetunióval, Jugoszláviával, Bulgáriával és Lengyelországgal barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött. 1948. márciusában elfogadtatta a száznál több munkást foglalkoztató ipari üzemek, júniusban az egyházi iskolák államosítását elrendelő törvényt. Decemberi távozása után az Egyesített Mezőgazdasági Kísérletek Intézetének elnöke lett, 1952-től az Országos Mezőgazdasági Könyvtár igazgatója, 1954-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, 1958-tól az országgyűlés alelnöke volt.
Szólj hozzá Te is!
Név
(kötelező)
E-mail cím:
(nem lesz közzétéve, de kötelező)
Weboldal:
Hozzászólás:
(kötelező)