Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

Névnapok

Viola, Urbán, Orbán, Pelágiusz, Dárius, Anasztáz
» névnapok eredete

A pesti nép követelésére a Nemzeti Színházban bemutatatták Katona József Bánk bánját.

170 éve



A drámát először 1833-ban mutatták be Kassán. Arany János egyike azoknak, akiknek tetszett a darab, Vörösmarty viszont inkább elmarasztalja, mint dicséri. A darab a 40-es években vált aktuálissá a nagyközönség számára. 1848. március 15-én a Katona drámájával együtt ünnepelt a forradalom. 1861-től Erkel Ferenc zenéjével operaváltozatát is sikerrel játszák. Források a dráma megírásokhoz: - Történelmi források: Elsősorban Bonfini és Heltai Gáspár krónikáit használta; a valóságos személyek életének, cselekedeteinek megismeréséhez. - Szépirodalmi források: Csery: Ottó című regénye. - A cselekmény szerkesztésében és a jellemábrázolásban Shakespeare, Schiller, és a Sturm und Drang drámaírói szolgáltak mintául. A dráma politikai mondandója: - nemzeti királyt az ország élére, - a jobbágykérdésben érdekegyeztetésre van szükség. A dráma értelmezési lehetőségei: A drámai bonyodalom: - egyértelmű, mert Bánk tette jogos elégtétel a nemzetet és a magánembert ért sérelmekért. - összetett, mert a közéleti és a magánéleti szál erősítheti, gyengítheti, sőt keresztezheti egymást. A dráma értelmezésénél Lessing tragédiatörténete a kiindulópont. E szerint a drámai hős a tragikai vétség elkövetésének és felismerésének következtében vállalja a bűnhődést. Ez hatott az értelmezőkre is. Bánk tragikai vétsége: - szeretett királyának feleségét ölte meg. - Gertrudis vétlen Melinda elcsábításában. Gyulai Pál értelmezése szerint Bánk tragikai vétsége a gyilkosság, tettét többszörös bűnnek tekintette, amiért kijár a drámai bűnhődés és a hősnek illő szánalom. Arany János is Bánk tragikai vétségéből indul ki, de szerinte Gertrudis is felelős a tragédia bekövetkezéséért. Sőtér István szerint Bánk bűnössége nem olyan egyértelmű, mivel tettét vállalja, és veszteségének kettős oka van. Élete értelmét, az emberek megbecsülését és Melindát is elvesztette. Vesztesége nem erkölcsi, hanem érzelmi. Barta János véleménye szerint Bánk a tragikai vétséget nem a királynéval, hanem Melindával szemben követte el. A dráma felépítése : A Bánk bán előversengésből (prologusból) és öt szakaszból (felvonásból) áll. A szakaszok felépítése: Az egyes szakaszok "in medias res" kezdődnek. A felvonások befejezése lezárja az adott eseménymenetet. A következő szakasz nyitánya nem közvetlen folytatás. A zárlatnak a késleltetés a funkciója. A szakaszok önálló egészet alkotnak, bennük a helyszín és az idő egysége határozza meg azt hogy, kik szerepelnek. A közéleti és a szerelmi szál kapcsolata: - 1. szakasz: a két szál összefonódik - 2. szakasz: inkább a közéleti szál a jellemző - 3. szakasz: a magánéleti szál kerül előtérbe - 4. szakasz: a közéleti szál dominál - 5. szakasz: a megoldás A drámai jellemek: A műben Arany János szerint a drámai jellemek három csoportra oszthatók: 1. Gertrudis és köre (Ottó, Biberach, Izidóra) 2. Bánk és köre (Melinda, Tiborc, Petur, Mikhál és Simon bán) 3. Endre és köre (Solom, Myska) A drámai történést a szereplők állandó konfliktusai, ellentétei, küzdelmei viszik előre. Összeütközések az azonos csoportba tartozó szereplők között is vannak. Az állandó konfliktusok hátterében, állandó jellemeknek és egyértelmű indítékoknak kell lenni. Sok szereplőnek van uralkodó tulajdonsága. (pl.: Petur-indulatos, Ottó-gyáva, Biberach-cinikus, Melinda-ártatlan stb.) Gertrudis jelleme: - hatalomvágyó, hiú, cinikus - Gyulai szerint ártatlan - Sőtér szerint Gertrudis a világ gonoszságait képviseli anélkül, hogy ő maga gonosz lenne, vagy vétséget követne el Bánk ellen. Egyetlen bűne, hogy elfogult. Bánk jelleme: Az értelmezők többsége Bánk jellemének összetettségét, többértelműségét hangsúlyozza. Ez fakadhat Bánk viselkedésének kettősségéből: hol aktív, hol passzív résztvevője az események-nek. Az első szakasz zárlatában Gertrudisról kialakított vélemény egyértelműen elutasító. A zendülésről is egyértelmű a véleménye: békességet kell teremteni. Szándékait azonban nem tudjuk pontosan értelmezni, lehetséges magyarázatai vannak: - tisztázni a helyzetet - a számára legfontosabb dolgok (haza és család) beszennyeződtek, melyeket vérrel lehet csak megtisztítani. - puszta lélekként akar cselekedni ebben a helyzetben, szabadon a királyhoz és Melindához fűződő kötelékeitől. Ennek ellenére a későbbiekben nagyúrként, illetve Melinda férjeként cselekszik. Bánk bán jellemének összetettsége az érzékenység hősévé emelte őt, akiben emberbaráti, költői és politikusi vonások keverednek. Tiborc drámai szerepe: Tiborc jelleme kevésbé összetett, drámai funkciója ellenben annál inkább az. Urához, Bánkhoz patriarkális kapcsolat hűsége és bizalma fűzi: őszintén elmondja, amit gondol, egyedül tőle remél segítséget. A jobbágyélet kilátástalan nyomora lehetetlenné teszi, hogy becsületes maradjon. Megrendül hitében: sem a földi, sem a túlvilági igazságosztásban nem bízik már. Mégis becsületes marad, és megbízik Bánk igazságérzetében. S éppen ez ad rendkívüli nyomatékot szavainak: mekkora lehet az elkeseredés ott, ahol az is lázadóan beszél, aki nem lázadó. A dráma nyelvezete: A dráma nyelvének elsősorban a konfliktusokat, összeütközéseket kell tükröznie (emberi indulatokat). Nyelvi eszközök: - hasonlatok - metaforák - szónoki kifejező eszközök - jelképteremtés A szövegmondás gyors tempó és hangsúlyváltásai is feszültséget éreztetnek (pergő párbeszédek - hosszabb monológok).
Szólj hozzá Te is!
Név
(kötelező)
E-mail cím:
(nem lesz közzétéve, de kötelező)
Weboldal:
Hozzászólás:
(kötelező)