Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

Névnapok

Sámuel, Hajna, Franciska, Johanna, Erik, Zsanett, Erika, Piusz, Baldvin
» névnapok eredete

Húshagyó kedd A farsang utolsó napja.




Elterjedt szokás a telet jelképező szalmabábu elpusztítása, elégetése vagy vízbe fojtása. Nálunk egyes vidékeken a bábu neve kisze, kice. A mulatságok és a böjti időszak találkozásának jellegzetes népi játéka Konc vajda és Cibere vajda, a farsang és a böjt tréfás háborúsága volt. A húshagyókeddi játék szereplői szalmabábok. A legyőzött Ciberét végigvitték a falun, elégették, vízbe vetették, vagy keresztüldobták a templom kerítésén, hogy elűzzék a betegséget, az éhséget. A farsang a vidámság, gyermekek jelmezes felvonulása, bulik, elegáns, hagyományőrző bálok ideje, ami a megtisztulást, a böjtöt előzi meg. A bálok ősi szokások leképezései: a télűző, tavaszköszöntő népi mulatságoké, alakoskodásoké, amelyek gyökere a pogány termékenységvarázsló szokásokból táplálkozik. Sokáig üldözte is az egyház az "istentelenségeket", ám azután átengedte ezt az időszakot a vidámságnak. A farsangi fánk benyomott közepe valójában egyértelmű szexuális, termékenységvarázsló jelentéssel bírt. Az alakoskodásnak is célja volt: elűzni a telet, hogy jöhessen végre a termékeny tavasz, megtéveszteni a gonosz, ártó szellemeket, így biztosítani a kellő szaporulatot embernek, állatnak, növénynek.
Szólj hozzá Te is!
Név
(kötelező)
E-mail cím:
(nem lesz közzétéve, de kötelező)
Weboldal:
Hozzászólás:
(kötelező)